"Nem lehetsz mindig hibás, nyisd ki a szád, üvöltsd hogy kapja be a világ"
Már megint az van h pótolok de nem baj, mert legalább megjegyeztem h le kell írni a dolgokat.
A Sanyi táncolni fog a szalagavatón és ezt Tibai felemlegette ofőn kedden és aztán poénkodtunk h az egész elsősor, a Sanyi, a Gábor, meg a Kala ott fog tecktonikozni vagy mi a faszomozni majd a tornaterembe, és a Kala majd gömb-dancelni fog, testhezálló végülis. :D
Aztán ma, géprajz. Állatságok egész órán át, Nagy Gábor tanárúr egy perverz. De nagyon jól csinálja, mert nem röhögi el magát. Ma vettük az ISO szerinti méretezéseket asszem és mondta "h igen, már megint témánál vagyunk, az illesztéseknél, vagyis a dugásnál." aztán szólt egy ilyet is h "amikor lötyög az alkatrész a furatban , na akkor van játék, mint mikor anyu tág, apu pedig csekély teljesítményt nyújt. Aztán van amikor apu megembereli magát, akkor anyunak is pont jó. De van az is amikor túlfedés van, az az amikor apa túlságosan 'magabiztos' és anya meg szűk."
Ez a pali az élő műszaki jézuskrisztus és az ISO az ő apja és az ISO a gépészisten.
swxtfrupo9r4e28i9---> belefejeltem a billentyűzetbe, jól esett, levezeti a feszültséget, mert van bennem.
Miért vannak olyan napok, amikor van ugye az égberántós-boldog része és van egy ilyen mosottszar-depressziós állapot? Nem értem néha az életet, a sorsot, Istent, a karmát, akármi is ez nem értem miért van ez? Egyensúly kell? Vagy mi a faszom?
"Kimenőt kérnék, de előbb belépőt ettől az édes nőtől"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése