November utolsó napja, fura. Fura az is h túléltem a szülőit, de mégfurább az hogy nem is basztak le nagyon.
És most fürdök, de jövök h irjam tovább ezt az eszmefuttatást.
Vagyok és közben szól az IRIE MAFFIA új albuma, a WHAT'S MY NAME?!
Elmesélem gyorsba amit kell aztán lépek, mert nem nagyon van kedvem blogolni, mégis írok.
Voltunk szombaton sétálni a városban, Meli, Ági+Dávid, Picimelim+én. Mentünk, megnéztük a karácsonyi vásárt, ittunk forraltbort és meglepő de beinvitáltak minket abba a nagy templomba, ami ott van a polgármesteri hivatallal szemben és én először voltam benn de tök jó volt, tök magas belül, meg mondjuk kívül is. Aztán mentünk a sulimhoz mert én csütörtökön szedtem Irie Maffiás plakátot magamnak az oszlopról, a Széchenyi előttiről, de otthagytam a sarkát, és a sarka nélkül nem teljes, nem jó, de ha megvan a sarka akkor minden szép és jó és wáááá. :P
Aztán végülis csak én mentem el a sarokért, mert a többiek felmentek PiciMelimhez sütit enni, kivéve a Melit, mert ő ment haza. Aztán voltunk fenn, besütiztünk, iiiiiiiiiiiiiigeeeeeeen! :D
Aztán séta megint, azták tópartra séta, nem nem volt pia, most nem, most csak sétáltunk, aztán tópart előtti zöld placc, fák, virágok, holdfény, ilyesmi (:
Aztán buszt fogtam, hazagurultam vele és éhes voltam és blőőőő, alvás.
Vasárnap nagyon semmi.
Ma meg találkoztam Kexivel, szokásos hülyéskedés a vonaton.
Mostmeg olyan kicsit semmilyen kedvem van, de jobb lesz majd, talán fáradt vagyok, kurva foci, meg a rohangálás.
Ja igen, What's my name?! Nagyon nagy album lett. (Y)
"Köztünk a híd, belül feszít, a kettőnkre jutott egyetlen szív."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése